Rehabilitáció - önálló életvezetés és életminőség

Az epilepsziás betegek habilitációjának és rehabilitációjának középpontjában két fogalom áll: Az önálló életvezetés és a minél jobb életminőség elérése.
Így a rehabiltáció csak egy része az epilepsziás betegek pszichoszociális ellátásának, amely célszerűen többszintű, fokozatos, az adott beteg szükségleteihez igazodó tehát változatos, és széles szociális háttér-hálózatra támaszkodik. Az epilepsziások rehabilitációjának három nagy területe van: rehabilitálni a beteget mint munkaerőt és mint szociális lényt; és az általános funkciók javítása (pl. megküzdési és kompenzációs technikák kialakítása).
A páciensek nagy részénél csak egy-két fontos funkció optimalizálására van szükség; ezek életvezetésbe történő beépülése révén a pszichoszociális szolgáltatások széles köre nyílhat meg előttük. A betegek kb. negyedének sokféle, egymást rontó nehézségekkel kell megküzdenie. Állapotuk, életminőségük javulása többféle szimultán intervenciótól várható.
A rehabilitációs team működéséhez szükséges szakemberek: a pszichiátriai képzettségű epilotológus, neuropszichológus, pszichoterapeuta, foglalkoztató, epilepszia rehabilitációban jártas nővér, szociális munkás, sport instruktor. A páciens rehabilitációs egységben való tartókodásának formája és tartama változó: hosszabb-rövidebb rehabilitációs osztályos felvétel, nappali szanatóriumos tartós bejárás, egyes programokon való rendszeres vagy időszakos részvétel.